T egészen belelkesedett a Halloween kapcsán, miután megtudta, hogy az a kedvenc ünnepem. (Egy narancssárga ünnep, naná! A diákjaim szerint ilyenkor végre "trendi vagyok" :) ). Szóval a házikós kötényruha egymagában nem tudta ellátni a minden napi - szó szerint - munkát, így kellett egy váltótárs. Elég sürgősen készült, éjszaka be kellett fejeznem, mert másnap reggelre nem volt ruha, hiszen a házikós bekoszolódott. Másmilyen ruha pedig szóba sem jöhet... Mondjuk ismét rájöttem, hogy feketét lámpánál varrni...rémület.
T mindenképp szeretett volna egy pókot, de kicsit tartott is tőle, így aztán pöttyös lett, és mosolygós. Így már semmi baj sincs vele, ő a nagy kedvenc. A töklampások pedig valójában zsebek. A pókhálót pedig imádtam "rajzolni", egy régi takaróra emlékeztetett, amit még Bnek varrtam.
Rutinosan ezt a ruhát kifordíthatósra varrtam (mert a rendes anyuka mos, az élelmes meg kifordít). A belseje erősen mintás, így azt már nem cifráztam. Sikertörténet, mert még éjfél előtt elkészült. (És jóval Halloween előtt, csak le vagyok maradva a posztolással.)
T became very excited when she heard my favourite festival was Halloween. It is obvious as this is an orange festival. According to my students I am trendy (only) these days.
As the house dress was not enough (dirt, patches etc happen) I immediately had to sew another one. (She does not wear anything else but these dresses.) I was in a hurry with these because of washing problems...she had nothing to wear next day. But it was a great success: I finished before midnight! (And I recognized I still hate to sew black things at night)
T wanted a spider but she was a but afraid of the idea, so I made it dotty and happy, now it is her favourite :) the jack-o-lanterns are pockets, and the net was my favourite part. It reminded me to and old quilt I made centuries years ago for B.
Posted with Blogsy
1 comments:
Emlékszem arra a takaróra... :)
Post a Comment