Kiscipő- baby shoes

A elveszítette a meleg zokniját. És elég hideg van már. De a szőrös belsejű cukicsizmához, amit Ttől örökölt még nincs elég hideg. Vagyis kellett egy cipő. Ehhez adott volt bennem régóta a vágy a cipővarrásra, egy kedves barát jóvoltából pedig némi bőr. A mintakeresés rémesen nem ment, aztán egy másik kedves barát megmutatta, milyen cuki cipőket varr a játékbabáinak, és el is küldött mintákat. Ezek nagyításaból és alakításából jöttek létre ezek a cipők.

A bőrt önmagában nem találtam elég melegnek, így polárral béleltem a cipőcskéket. Kellett tehát a rögzītés, vagyis újra írhattam és rajzolhattam a varrógépemmel :) és megállapítottam, hogy bőrre is éppolyan jól megy, mint textilre :) Szerencsére, mert itt sokkal nehezebb lett volna a javítás...

És kellett pár rátét virág is.

A cipőfűző pedig színes gumi, amiből "véletlenül" éppen volt itthon narancssárga. Így ki-befűzés nélkül is lazítható annyira, uogy könnyedén felcsusszanjon A lábára.

 

A lost her warm socks. And it is quite vold around here. But not fold enough for the furry cutie boots which she inherited from T. So she needed a pair of shoes which I wanted sew for a long time and for which I got some leather from a friend. I nearly failed when looking for patterns but then another friend who is a dollmaker posted the cute shoes she made for the dolls. I reshaped the patterns and made them bigger so I got something to start with.

I did not find the leather warm enough so I added some polar fabric. Thanks to this step I could try the free motion quilting and writing skills of me on leather. Luckily it was easy as pie (and as on usual fabric) so I did it quite fast without forrection which is more difficult on leather.

And some applique flowers were needed too.

The shoe lace is orange rubber which I found 'accidentally' around :) This way we do not have to open and close the shoes to be able to put them on A.

 

Posted with Blogsy

Virágos kardigán, avagy tanuljunk horgolni! Flower cardigan=learn to crochet

Már kb másfél éve kinéztem ezt a darabot és le is töltöttem a mintáját, hogy idén majd, mivel T pont eléri az egyik méretet, meghorgolom neki. Hát belenőtt végre! Sajnos túl jól belenőtt, így jövőre valószínűleg már újat kell csinálnom. Kicsit azért reménykedtem, hogy egy icipicit nagy lesz, de nem :) Nem volt egyszerű egyféle fonalból hat különböző (összeillő) színt szerezni, ami csakúgy megdöbbentett, mint A takarójánál, de végül sikerült és a beszerzett (nyolc) színből T maga válogathatott.

Sokáig tartott, de kész van! És azóta T gyakran "horgol", amit ő csak így mond: "Anyuka, én is kötözök, nézd!" :)

 

About 1.5 years ago I downloaded this pattern and waited for this winter so T will be the size of the pattern :) It is a crochet pattern and I cannot crochet but luckily google is my friend so I managed to make it. It is exactly fits. Unfortunately. I hoped it was a bit bigger than T, but next year a new one should be made. It was not easy to find six colours of the same yarn, but finally we had eight colours so T could choose this six for her cardigan :)

It took a long time and since then T is 'crocheting' quite often. Cute when a 2.5 years old does that :)

 

 

Posted with Blogsy

Halloween 2014

 

Hát kedves K és E!

Akkor nyomásotoknak engedve álljon itt a sztori.

Szóval az idén is volt Halloween buli, némiképp nehezített pályán (level 3 a két kiscsajjal). Így aztán volt, amikor leginkább cirkuszra hasonlítottunk, ahogy a rám kötött kicsivel a mellkasomon épp instruáltam a "nagyot" hogyan is kell tojást pucolni, majd pedig látva az eredményt nekiálltam új tojásokat főzni a töltött tojáshoz...

Az ételek most próbáltak egyszerűek lenni, és mindent valami halloweeni köntösbe tettünk.

Így lett francia hagymaleves, amihez koponyás pirítóst sütöttünk, majd házi pita háromféle mártogatóssal: cékla humusz, édeshagymás és rusztikus padlizsánkrém. (A pita akart szellem alakú lenni, csak eléggé elcsúsztunk időben, így végül örültem, hogy lett pita, nemhogy még szellem is...) a töltött tojás (pumpk-in the egg) saját kreálmány, a recept út közben alakult.

Szóval reggel még azt hittem, jól állok idővel, volt ütemtervem is... Aztán kiderült, hogy B mégsem tud annyit segíteni, mint szeretne, egy-két dolog rám maradt. Meg a tojásfiaskó, meg a közös főzés, meg A artikulátlan ordítása, mert épp nem fogom a kezemben...szóval kissé borult a terv. Aztán mákom volt az alvásidővel, mert véletlenül egyszerre aludtak, így akkor belelendültem... Majd felébredtek és újra elveszett a fonal... :)

 

A virslis múmia annyira egyszerű, hogy szégyen leírni, de hát kérted, K! Vettünk leveles tésztát, amit csíkokra vágtam, a visliket meg félbe, és "múmiatekercseléssel" ráterítettem a tésztát, rá tojás és sütő. Az egyetlen trükk amire rájöttem, hogy a legjobb szemeket úgy lehet csinálni (miután kivettük a sütőből), hogy a fogpiszkálót mustárba mártjuk, és beleszúrjuk a virslibe. Így széle meg közepe is lesz a szemeknek, és gyors is :)

A torta B kérésére red velvet cake volt, vagyis vörös bársony torta, ami egy amerikai klasszikus. Hát bazi édes, az tuti. Ebben a tortában konkretan 450 g fehér csoki helyezkedett el, úgyhogy senkinek sem hiányzott a cukor, amit szerencsére kihagytam belőle...három helyről szedtem hozzá receptet. Ketféle krém volt, egy fehércsokis mascarpone meg egy fehércsokis ganache, ami pirosra festve adta a "vért".

A dekorációt rohanvást készítettük. Próbáltam szolídra venni, hogy T ne féljen. A világító szemeknél meg is kértem, nézze meg, és mondja el, tetszik e neki. Azt mondta "csodaszépek" így felraktuk őket. Azóta is imádja :) hát meg hogy odalesz a cérnagömböktől karácsonykor! (Csak tudnám, melyik dobozban vannak... A boszit is ő kérte a sütőtökre (2nappal később, amikor eljutottam a tökfaragásig:)). Ja, és a buli estéjén fél 12 ig fenn volt, amivel eléggé meglepett minekt :)

Posted with Blogsy