Szóval ál vagy valódi? Ezt kört szokás szerint kutatómunkával kezdtem. Felmerült, hogy a kihalt állatokról varrok valamit, de többet is találtam, amik annyira rondák voltak (értsd: nem bírtam meglátni a szépségüket:)), gondoltam, ez nem lesz jó. Ekkor leltük meg (férjemmel) az álfakuszt... szegénynek rémes neve van, nem csoda, hogy kihalt. Mivel eredetileg angolul olvastunk róla, nem gondoltam elsőre, hogy akár a neve miatt is kihalhatott... komolyan: szegény, már a fakusz is határeset, mint megnevezés, na de ÁL? még csak nem is valódi?!
De angolul Wren néven nem gondoltam erre, így elolvastam a valódi legendáját :) Eszerint a Stephens szigeten (merthogy ő teljes nevén Stephens-szigeti álfakusz) a világítótoronyban élt egy toronyőr, aki beszerzett egy macskát.... a bevándorló állatoknak vannak hátrányai: ennek az volt, hogy egymagában kipusztította ezt az édes kis madárkát :(
Hát ezért a torony, a gonosz tekintetű macska, és az egyetlen árva látható, és a többi "láthatatlan" álfakusz. Nem nagyon akartam a géppel rajzolásra támaszkodni megint, így gondoltam, valami "határfeszegetősbe" kezdek, ez lett a festés. Mivel nem vagyok egy rajzbajnok, ez épp elég stresszt okozott, papíron kezdtem grafittal, csak aztán estem neki a saját festésű anyagnak. Sima fehér textilfestéket használtam, a szemét "jajdezöld" cérnával és varrással emeltem ki. A torony tűzése abszolút jelzésértékű, a domb megformálásához az állatka angol és magyar nevét használtam, mert ezt nem bírtam kihagyni :)
A kis fakuszt eredetileg fehér organzára akartam festeni, majd rátrükközni az anyagra, de szánalmasan nézett ki, így ezt az ötletet kidobtam.... így halványan "rárajzoltam" szabad gépi tűzéssel, de hiányzott a "szellem" érzés, így fogtam a láthatatlan cérnát (gondolom, én vagyok az egyetlen, aki még nem varrt ilyet géppel) és a macska fölé varrtam egy egész fakuszt, fölé egy fél fakuszt, fölé pedig egy fakuszlábat, szimbolizálva, hogyan fogytak el a fakuszok és hogyan szállt kis lelkük az égbe. Szándékosan nagyon halványak ők, csak az alapos szemlélő szemének szánva. De a fehér fakusz első rápillantásra is látható, így nem vész el a quilt lényege.
A szélét szakadtan hagytam, csak így tudtam elképzelni ezt a quiltet. A "szaggatás" nem ment olyan egyszerűen, mint amilyennek korábban gondoltam, de végül csak összejött.
At first I browsed the Internet for ideas of New Zealand, as it was the topic this time. I was thinking of making a quilt about the extinct animals, but the ones I found first were so ugly...they simply did not inspire me.. then my B found this cute little animal, the Stephens Island Wren. I read its story, too. The cat of the lighthouse guard killed all of them...
I did not want seamed edge, this torn one fits better for this "tragedy". I wanted to make something different this time, not only the "machine drawing" (I call the free machine quilting 'drawing'). So the new 'technique' was the cat painting. I used simple textile dye for that. The eyes of the cat were sewn with "ohsuchpainfullygreen" thread. The little wren is machine drawing. To show how their little souls went to Heaven I used invisible thread. There is a wren above the cat, a half wren above and on the top of the quilt there are only wren legs... They can be seen only if you watch them carefully. To see them is quite a surprise or a prize for the careful ones :) The English and Hungarian names of the wren are just under the lighthouse. I hope you like it :)
2 comments:
Hű, és még tanultam is valamit! Köszi! A varrásra már nem is mondok semmit, és még véletlenül sem jut eszembe összehasonlítani a nyakbaakasztható fényképezőgép-tartóval, amit tegnap varrtam a fiamnak két egyenes vonallal. Á, dehogy! (És még büszke is voltam magamra :))
Ngyon helyes hogy buszke voltal, es lehetsz is :)
Post a Comment